Mennyibe kerül a lakáshitel, mire megkapom?

Induló költségekkel is számolni kell, de sok hitelintézet elengedi ezek egy részét

Lakáshitelt venne fel, de nem tudja eldönteni, melyik mellett döntsön? Az a jobb, amelyiknél alacsony a kamat, vagy az, amelyiknek a legkisebb a törlesztőrészlete, netán az, ahol minimálisak az induló költségek? Nem könnyű a választás, mindenképpen megéri számolni!

Induló költségek

A választást nemcsak azért érdemes alaposan megfontolni, mert a kölcsön évtizedekre szól, hanem azért is, mert a költségek már a folyósítás előtt akár több százezer forintot kóstálhatnak. Ez persze ne vegye el senki kedvét a lakáshiteltől: a pénzintézeteknek fel kell tüntetniük minden költséget, a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) pedig a díjak többségét tartalmazza, így pontosan megmutatja, végső soron melyik pénzügyi intézménynek olcsóbb vagy drágább a hitele. Induló költségből sokféle van, hogy ezek összege hol mennyi, az részben az adott hitelintézeten múlik. Emellett sok olyan díj is van, amit nem a pénzügyi cégek, hanem jogszabályok vagy a hatóságok határoznak meg.

Értékbecslés

Aki ingatlanfedezetre kíván hitelt felvenni, annak fel kell becsültetnie az ingatlan értékét. Erre azért van szükség, mert a jogszabályok szerint egy hitelintézet egy ingatlan forgalmi értékének maximum 80 százalékáig nyújthat hitelt jelzálogfedezet mellett. Ezért, hogy meg tudják állapítani, mennyi hitel adható egy adott lakásra, értékbecslést kell végezni. Ennek a díja általában 20–40 ezer forint között mozog ingatlanonként. Sok pénzügyi intézmény visszatéríti ezt a költséget az ügyfélnek.

Hatósági papírok

A hitelbírálathoz szükség van továbbá az ingatlanok tulajdoni lapjára, valamint családi házak esetén térképmásolatra. A hiteles tulajdoni lapot 3600 forintért lehet lekérni a Takar- Netből, a térképmásokat 3 ezer forintba kerül. A díj egységes, összegét nem a hitelintézet határozza meg. A legtöbb pénzügyi cég ezt is elengedi.

Borsosabb tétel a közjegyzői díj, viszont ezt csak akkor kell kifizetni, ha pozitív a hitelbírálat, és sor kerül a szerződéskötésre. A jelzáloghitel-szerződést a legtöbb esetben közjegyzői okiratba kell foglalni, ennek díját jogszabály határozza meg. Összege a felvett hitel 0,7–1 százaléka lehet, egy 10 milliós kölcsönnél például körülbelül 70 ezer forintot kell fizetni.

Pluszköltségek

A pénzügyi intézmények hitelbírálati díjat is felszámolhatnak. A legtöbb hitelintézet azonban méltányosságból elengedi ezt, ha a hitelbírálat eredménye negatív, vagyis nem szed be pénzt úgy, hogy nem ad hitelt. Pozitív elbírálás esetén megtörténhet, hogy a hitelbírálati díj mellett folyósítási jutalékot is kell fizetni, ami általában a felvett hitelösszeg 1–2 százaléka, de akció keretében egyes pénzügyi intézmények ezt is elengedhetik. Az is pénzbe kerülhet, ha az ügyfél meggondolja magát, és nem veszi fel a hitelt, vagy csak egy részét veszi igénybe. A szakaszos finanszírozású építési hiteleknél a hitelintézet rendelkezésre tartási díjat számolhat fel a még ki nem folyósított hitelösszegre. Ennek mértéke általában 1–2 százalék.

A jó ügyfél kedvezményt kap

A hitelintézetek gyakran ajánlanak kamatkedvezményt a jó ügyfeleknek, például akik többféle szolgáltatást is igénybe vesznek náluk, ott tartják a megtakarításukat, náluk vezetett számlára utaltatják a fizetésüket, vagy lakás-takarékpénztári megtakarítással rendelkeznek. Az ilyen ügyfelek gyakran a lakáshitelek kamatából is kedvezményt kapnak, ami hosszú távon is megéri. Ha például egy ügyfél 0,5 százalékpontos kamatkedvezményre jogosult, az egy 10 millió forintos hitelnél évente 50 ezer forintos megtakarítást jelent. Ennyi pénzért megérheti akár bankot is váltani.

A hitelfelvétel becsült költségei
Értékbecslési díj: 20-40 000 Ft/ingatlan
Tulajdoni lap másolata: 3600 Ft
Térképmásolat: 3000 Ft
Hitelbírálati vagy
szerződéskötési díj:
a hitelösszeg 1-2%-a
Folyósítási díj: a hitelösszeg 1-2%-a
Rendelkezésre tartási díj: a hitelösszeg 1-2%-a
Közjegyzői díj: a hitelösszeg 0,7-1%-a
Ügyvédi díj: a lakás eladási vagy vételárának 0,5-1%-a
Lakásbiztosítás: 20-30 000 Ft/év/lakás

Biztosítás is kell!

A hitelező pénzügyi cégek általában azt is elvárják, hogy legyen biztosítás a fedezetül felajánlott lakáson vagy házon. A hitelintézetek alapvetően annyit várnak el, hogy az üres ingatlanra legyen biztosítás. A biztosítási összeg alapja egyébként magasabb is lehet az ingatlan értékbecslő által megállapított forgalmi értékénél, a biztosítók ugyanis az újjáépítési érték alapján kalkulálnak. A lakástulajdonosnak azonban többnyire ez is kevés, hiszen egy káresemény nemcsak az üres lakást, hanem az abban lévő bútorokat, értékes műszaki cikkeket is érintheti. Érdemes ezért körülnézni a lakásbiztosítások piacán, és testre szabott, megfelelő védelmet nyújtó konstrukciót választani.

Mi számít jövedelemnek?

A jogszabályok szabják meg, milyen jövedelmet fogadhatnak el a hitelintézetek, amikor egy kérelmezo hitelt szeretne felvenni. Foszabályként a teljesen legális, hivatalos jövedelmet vehetik csak figyelembe, ebbe a rendesen leadózott fizetés mellett beletartoznak egyebek között az olyan támogatások is, mint a gyed, a gyes vagy a nyugdíj. Az egyes pénzügyi intézmények a gyakorlatban szigorúbbak lehetnek a Magyar Nemzeti Bank rendeleténél, de annál elnézobbek nem. Számítani kell például arra, hogy mondjuk a gyest, a mozgó béreket vagy a határozott ideju munkaviszonyból származó jövedelmet nem mindenhol fogadják el jövedelemként.

A cikk megjelent a Takarék családi magazin 2016. őszi számában.
www.takarekmagazin.hu